Minden jó, ha jó a vége

Találós kérdés: a legtöbb kell belőle, de a leggyorsabban fogy. Mi az? .... Türelem.

Mit gondoltok, hányszor fordul elő, hogy Bruni rám ugrál, séta közben leblokkol és lefekszik, vagy nem megy be a kennelbe? Minden nap. Mégis minden reggel úgy kell kimennem, hogy azt a gondolatot erőltetem magamra, hogy ma sikerülni fog. Ha már előre feladtam, úgyis megérzi, és még erősebben ellenkezik. Türelem. És közben azt ismételgetem magamban, hogy talán holnaptól nyugodt lábtörlő kutyám lesz :)

Ma reggel például különösen izgatott volt. Éjjel történt egy kis baleset, véletlen nyitva felejtettük a kerti csapot, és Bruni kennelje egész éjjel ázott, reggelre már egy csónak is jól jött volna. Szóval Bruni kicsattogott, át a sáron, és minden fölös energiája a ruhámon landolt. Nyakig sáros lettem, de még csak nem is ez volt a legnagyobb baj. Képtelen voltam rátenni a pórázt - tépett, karmolt, harapott. Egy darabig bírtam a gyűrődést, aztán feladtam, ordítottam vele egy sort, otthagytam, és becsaptam magam mögött az ajtót.

Nem kellett volna. Az eszemmel tudtam, hogy a lehető legrosszabb leckét adtam neki, megtanulta, hogy mivel tud kibillenteni az egyensúlyomból, és legközelebb is kifogja próbálni, hátha megint sikerül.

De mit lehet ilyenkor tenni? Az egyetlen szerencsém, hogy a kutyák nem morfondíroznak sokáig egy-egy ilyen ügyön. Nem nyomasztja őket, nem gondolkodnak azon, hogyan lehetne kiengesztelni a gazdit :) Pár másodperc múlva már ment is a dolgára, és békésen bóklászott a kertben.

Így hát úgy döntöttem, nekem is felesleges tovább hergelni magam (pedig ebben profi vagyok), én is megráztam magam, és úgy mentem ki, mintha először találkoznánk aznap. Ééés bejött. Simán ráraktam a pórázt, és elindultunk.

A módszert embereken is teszteltem már (a pórázt mellőztem), higgyétek el, hatásos :)

Szóval ha úgy érzed, lenne mit gyakorolnod türelmesség terén, végy egy kutyát. Szuperintenzív tanfolyam, garantált siker. Úgysincs más választásod, türelmesnek kell lenned.

Egy közös séta reményében üdv,
KNS